A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület sajtóközleménye szerint az ACTA aláírásával a magyar törvényi szabályozásban változás nem következik be. Akkor mi a manóért írjuk alá? – merül fel a jogos kérdés.
A válasz igen összetett, hiszen a magyar szabadalmak nemzetközi védelme, szerzői jogok stb. terén is pozitív változások várhatóak. A diszkrét és finom fogalmazások az ACTA megállapodásban nem teszik kötelezővé, azonban megnyitják a lehetőségét a drasztikus, elrettentő és megfélemlítő törvénymódosítások bevezetéséhez. Már ez is sikerként könyvelhető el, hiszen az eredetileg kiszivárgott tervezetnek még részét képező jóval szigorúbb beszabályozások valamelyest enyhültek, jórészt kikerültek a civilek világméretű felhördülésének, tiltakozásnak hatására.
Az ACTA legnagyobb baklövései a teljes titoktartás mellet elkezdett tárgyalások, a jogvédők érdekeinek felmagasztalása az emberi jogok ellenében mindenképpen hibás nézőpontot generált a törvényhozók részéről is a lobbyérdekek melletti kiállással. Magyarország számára az előnyök igencsak korlátozottak lesznek, de a szerzői jogok extrém védelmének lazítása az ACTA bevezetésével szinte lehetetlenné válik az országok törvényhozása számára.
Az EU és az USA arzenálja igen sok lehetőséget nyújt a diplomácia, a kényszerítés és a becsalogatás fegyvertárából a kevésbé jogvédő államok ACTA alá való betuszkolására. A jogtulajdonosok egész bolygóra kiterjesztett érdekvédelmi célját az ACTA messzemenőkig kiszolgálja, a ratifikációval egyirányú útra kerülnek az aláíró országok, lényegileg csak a megszorítás felé lehetséges törvénymódosítás a későbbiekben.
A további módosítások várhatóan fű alatt az országok egyéni törvényhozásán keresztül közelítenek majd az eredeti tervezet céljainak minél maximálisabb elérése felé, a világ internetes közösségének megosztásával, a globális ellenállás kiiktatásával. Az öröm tehát bármilyen nyilatkozat esetében fenntartással kezelendő, mivel itt mindenképpen különböző érdekek és nézőpontok ütköztetéséről kellene kompromisszumos megoldások kidolgozásán fáradozni.
Az egyoldalú, a tömegeket kirekesztő törvénykezés, az esetleges retorziók mértékének szabályozatlansága lehetőséget nyújt a vétlen egyének kriminalizációjára. Mindezek mellett a jogdíjak ésszerű kereteinek szabályozását a törvény érintőlegesen sem szabályozza.
A kedélyek és a tömegek csillapításának céljára a jelenlegi ACTA megállapodás alkalmas ugyan, de hosszú távon érdemes megvizsgálni a törvényi változtatások esetlegesen diszkrét, de egyértelmű eltolódását a tömegek jogainak megcsorbítása irányába.
Írta: Balla Csaba
