Igen, a ScanEye nevű lengyel cégről beszélek, amelynek profilja a mások megfigyelése. Nem minden lépésünket lesi, csak hogy mikor milyen filmeket töltöttünk le illegálisan – akár visszamenőlegesen is.
A többi lépésünket mások figyelik, mondhatnám némi malíciával. De sajnos ez az igazság. Az információgyűjtés komoly üzletág, mindig akad olyan megrendelő, aki nem átall fizetni azért, hogy minél többet tudjunk rólunk, internethasználókról. Nem feltétlenül azokat keresik, akik valamilyen illegális tevékenységet művelnek. Szimplán csak gyűjtenek, mindent, amit szabadon el tudnak érni (hiszen a közösségi oldalak korában életünk nyitott könyv, ha használhatok még ilyen avítt kifejezéseket), és olyat is, amit inkább megtartanánk magunknak, de óvatlanok vagyunk és nem elég tudatosak, ha az adatainkról, szokásainkról, érdeklődésünkről van szó. És azt gondoljuk, ha a tilosban járunk, csak számítógépünk egyetlen társunk.
Pedig nem. Éppen a komputer árul el bennünket. Legújabban a ScanEye torrentfigyelőnek, és persze azoknak, akik szolgáltatásukat megrendelték. De a többieknek is persze, amelyek a levelezésünket, a kereséseinket követik, vagy hogy melyik hirdetésre kattintunk rá.
A lényeg, hogy senki sincs biztonságban, az sem, aki semmi illegálisat nem tesz, egyszerűen csak zárkózott, szemérmes, vannak titkai. Ijesztő érzés, hogy belelátnak ez életünkbe. Lehet hivatkozni a szerzői jogokra, vagy másra, de valójában minden csak pénz kérdése, és az információ érték.
Bizonyára túl lehet járni a ScanEye eszén is – dinamikus IP-vel, anonim proxyval –, de az átlagos torrentező ezt nem fogja megtenni. És csak gyűlnek róla az adatok, hányszor töltötte le a kedvenc sorozata hiányzó epizódját.
