Tanítsuk netezni a gyerekeket!

Tanítsuk netezni a gyerekeket!

Internetes zaklatásokkal mindannyian találkozunk. Mi, felnőttek talán tudjuk kezelni ezeket a helyzeteket. A gyerekek nem mind, nekünk kell megóvni őket.

Született egy felmérés – a G Data vírusirtókat gyártó cég jóvoltából –, amely szerint a gyerekek az internetezésre fordított idejük jelentős hányadában egyedül szörföznek a világhálón. Már az sem túl szívderítő, hogy a 6-7 évesek jobb híján a gép mellett ülnek, de hogy a közösségi oldalakat is látogatják – látogathatják, miközben a szabályzat szerint 13 éves kor alatt nem lehet regisztrálni –, az már problémás is lehet.

A legtöbbjüket nem éri baj, de mielőtt engedjük őket egyedül netezni, nem árt lefektetni a szabályokat. Elsősorban a zaklatókra kell figyelmeztetni őket, ami nem könnyű. A gyerekeknek nincsenek előítéleteik, nem feltételeznek rosszat senkiről, könnyű őket behálózni, a bizalmukba férkőzni – a virtuális világban is. A cukros bácsik is elköltöztek a világhálóra. Ha tettleg nem is bántják áldozataikat, éppen eleget árthatnak a virtuális térben is, hiszen a gyerekek nem mindig tudják elkülöníteni a virtuálist a valóságostól. Ha pedig még az adataikat is kiszolgáltatják, komolyabb baj is lehet.

A szülőknek különösen figyelniük kell, történnek-e különös események, érkeznek-e felzaklató üzenetek, ismeretlen eredetű ajándékok. Ellenőrizzék, valóban ismerősökkel, a korosztályukhoz tartozókkal tartanak-e kapcsolatot gyermekeik – lehetőleg diszkréten, különösen kamaszok esetében. A „kémkedés” ellenkező hatást is kiválthat, éppen a bizalom elvesztését. Márpedig ez a legfontosabb, hogy a gyerek bármilyen problémájával a szüleihez forduljon, ne idegenekhez.

A legegyszerűbb megoldás az ún. szülői felügyelet szolgáltatások igénybevétele, amelyeket egyes operációs rendszerek és vírusirtók is tartalmaznak.